A múlt hónapban kettős jubileumi születésnapot tartottunk! Idősebb kancám a 25., lánya pedig a 20. évét töltötte be. Az Élet érdekessége ugyanis, hogy kancám éppen a születésnapján ellett, így mindketten ugyanazon a napon ünnepelhették extra sárgarépa adagjukkal a születésnapjukat. Nagyon boldog vagyok, hogy ezt a kettős kerek évfordulót jó egészségben megélhették, hiszen ez emberi életkorra átszámítva kb. 80 és 60 éves kort jelent. Rengeteg emlék jut eszembe, ahogy annak idején két hétig kinn aludtam az istállóban, a csikó születését várva, majd amikor világra segítettem, vagy később az anyjával együtt először vittem ki terepre, egészen az első felülés izgalmáig.
Emlékszem arra is, mennyit segített idősebb kancám abban, hogy a csikóját betanítsam. Minden mozdulatomat figyelte és nyugodt viselkedésével, jelenlétével ő maga is hozzájárult ahhoz, hogy a csikó merjen bízni bennem. Ennek köszönhetően őt már sokkal kevesebb energia ráfordítással tudtam magamhoz szoktatni és belovagolni, mint annak idején az anyját.
Emlékszem arra is, mennyit segített idősebb kancám abban, hogy a csikóját betanítsam. Minden mozdulatomat figyelte és nyugodt viselkedésével, jelenlétével ő maga is hozzájárult ahhoz, hogy a csikó merjen bízni bennem. Ennek köszönhetően őt már sokkal kevesebb energia ráfordítással tudtam magamhoz szoktatni és belovagolni, mint annak idején az anyját.
Ahogy visszagondolok, egyetlen szóval tudnám összefoglalni az együtt töltött negyed századunkat: BIZALOM.
