Mi lett más az őszi szünetben? Optimális esetben a vakáció környezetváltozást, felüdülést, kikapcsolódást, érdekes, akár jólesően izgalmas felfedezéseket hozhat. Tulajdonképpen pont az utóbbi érdekes coaching szempontból, mert ráirányítja a figyelmet a következő kérdésre: miért van az, hogy a szürke hétköznapokban a felpörgetett állapotot stresszként élhetjük meg, míg utazáskor akár vágyunk is egy kis adrenalin-fröccsre?
Aki sportol, vagy gyakran él át váratlan helyzeteket a természetben, valószínűleg azonnal rávágja: a kettő két külön dolog. Hiszen az önszántunkon kívüli, ránk erőltetett szorongató helyzeteket frusztrációként éljük meg, ez kifejezetten negatív stressz. Van azonban egy serkentő, pozitív stressz is: ezt önként vállaljuk, kihívást jelent, a véghezvitele pedig sikerélményt nyújt. Sőt, a teljesítéséhez kifejezetten szükséges is a szervezetünk részéről egy készenléti, felpörgetett állapot: ilyenkor éberebbek vagyunk, jobban koncentrálunk a környezetünkre, az "itt és mostra". Pont ezért jelent maradandó élményt.
Ennek a pozitív izgalomnak van azonban egy olyan hatása is, amit coachingban nagyszerűen lehet kamatoztatni. Ebben a fókuszált állapotban ugyanis másképpen gondolkodunk, máshogy látjuk a világunkat! Megláthatunk új összefüggéseket, rácsodálkozhatunk régi, de addig nem tudatos működésmódunkra, visszatérő mintáinkra. Pontosan ezt a stresszoldó hatást érhetjük el, ha a természetben, lovak jelenlétében coacholunk. Hiszen csak az adott pillanatban dől el, mit fog csinálni a ló és az milyen új gondolatot ébreszt. Vagyis a lovakkal együttműködve az év bármely napján átélhető a stresszoldó pozitív élmény, új felismerésekkel megfűszerezve.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.