2020. június 8., hétfő

A szeretet ereje

A Kis Herceg történet gondolatait idézve a múlt hónapban „ünneplőbe öltöztettem a szívem”, hiszen két olyan nevezetes eseményt is megünnepelhettem, ami a lovasok életében csak ritkán adatik meg. 

Május 8.-án volt a lovaim születésnapja, mégpedig a 25. és a 30. Aki járatos a lovak biológiájában az tudja, hogy a ló életkorát tekintve a 30 év körülbelül az emberi 100-nak felel meg, ezért elég kevés ló éli meg nemhogy a harmincadik, de már valamelyik húszon felüli születésnapját. Én pedig boldog lehetek, hogy nálam anya és lánya is elérte ezt a „szép kort”.



A jó múltkorjában egy kedves coach kolléganőmmel beszélgetve szóba került az állataim kora. Ugyanis nemcsak a lovaim örvendeztetnek meg a hosszú életükkel, hanem a többi kis társam is: cicáim 16 és 18 évig éltek, a kistestű kutyám jelenleg 14 éves. Aki szereti az állatokat, az tudja, hogy ez is a kivételes ajándék kategóriába tartozik. Kolléganőm egyszer csak feltette az egyszerű, de nagyszerű kérdést: „mit csinálsz velük, hogy nálad mindenki ilyen sokáig él?” 
A válaszom azonnal és ösztönösen jött: „én egyszerűen csak szeretem őket.” Csak miután kimondtam, maradtunk egy pillanatra csendben, hiszen ugyanarra gondoltunk: a szeretet adja az éltető erőt. Máig nagyon hálás vagyok ezért a beszélgetésért, hiszen ekkor tudatosult bennem, mi mindent érhetünk el a szeretet erejével. A jeles napon is ezzel a gondolattal látogattam meg a lovakat, és köszöntem meg nekik, hogy részei az életemnek. A maguk módján alakították a gondolatvilágomat, tanítottak, vagy, amikor arra volt szükség, egyszerűen csak a jelenlétükkel támogattak és megmutatták az utat a belső egyensúlyhoz.

Az angol biokémikus tudós, Rupert Sheldrake fejti ki a könyveiben a morfogenetikus mezőkről alkotott elméletét, amelyek segítségével állandó kapcsolatban vagyunk a szeretteinkkel és az állatainkkal. A 21. században már elérkeztünk oda, hogy a tudomány is foglalkozik ezzel a kölcsönhatással. A „Honnan tudják a kutyák, mikor jön haza a gazdi?” című könyvében megállapítja, hogy „a legnagyobb ajándék, amelyet egy állat nyújtani tud, a szeretetre való képesség.” 

Azt már csak én teszem hozzá, hogy szemmel láthatólag ez oda-vissza működik. Amíg a tudomány ki nem deríti, hogy pontosan hogyan is zajlik ez, addig marad a pillanat megélése, – szeretetben.