2012. július 1., vasárnap

Értő figyelem és nézőpontváltás

Avagy: a lovak más nézőpontból láttatják velünk a dolgokat.

“A probléma nem oldható meg azzal   a gondolkodásmóddal,
amely magát a problémát létrehozta."
Albert Einstein

    Einstein híres mondása nagyszerűen visszaadja a nézőpontváltás szükségességét. Amíg gondolkodásunk a probléma szintjére összpontosul, nem tudunk tőle elvonatkoztatni és ez megakadályoz bennünket a más síkon, más szempontból mutatkozó megoldási lehetőségek észrevételében. Ha lovakkal végzünk bármilyen gyakorlatot, óhatatlanul figyelembe kell vennünk számos külső és belső összefüggést, meg kell tanulnunk belehelyezkedni a ló látásmódjába ahhoz, hogy a kívánt eredményre jussunk. Ezáltal nagyszerűen gyakorolhatjuk velük a nézőpontváltást.
    Erre az egyik legszebb példát az ókorból, i. e. 344-ből, Nagy Sándor és Bucephalos híres történetéből ismerjük, melyet Plutarkhos örökített meg az utókornak.


(kép: Bucephalos megszelidítése, F. Schommer)

    Leírása szerint a II. Philippos királynak ajánlott fekete mént senki sem tudta megfékezni. Mivel mindenki kezelhetetlennek tartotta a lovat, így a király is elállt vásárlási szándékától. Az akkoriban 13 éves Sándor azonban megfigyelte a lovat, majd megkérte apját, hogy ő maga tehessen egy kísérletet a ló megszelídítésére. Ugyanis észrevette, hogy a ló a saját árnyékától fél, ezért a Nappal szembe vezette, míg a ló bizalmát el nem nyerte.
   Ez a történet ihlette Fritz Hendrichet Horse Sense című híres könyve megírására, amelyben a ló együttműködésének elnyerése és a későbbi világbirodalom meghódításának párhuzamát vizsgálja.

Visszatérve a fenti idézetre, Nagy Sándor nyitott volt arra, hogy a másik fél,  – azaz Bucephalos – nézőpontjába helyezkedjék, így találta meg azt a gondolkodásmódot, amellyel felülemelkedett a problémán.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.