Hogyan hasznosíthatók a vezetésben a sportolói tapasztalatok?

Mivel többen kérdezték, mi az előtörténete Mizsér Attilával közös programunknak, most ezt is megosztom:

Jómagam ahhoz a generációhoz tartozom, aki a '80-as, '90-es években szurkolóként drukkolt az olimpiai csapatnak. Emlékszem, ahogy egyetemi csoporttársaimmal végigizgultuk a szöuli olimpia és a margitszigeti világbajnokság közvetítéseit. Ilyenkor az élmények, nevek, arcok, eredmények természetesen mélyen bevésődnek az ember emlékezetébe.

Annál nagyobb volt tehát a meglepetésem, amikor több mint húsz év elteltével azon vettem észre magam, hogy egy programon személyesen összetalálkoztam Mizsér Attilával. Ez pedig nem volt más, mint a Coaching Határok Nélkül sorozat sport-coachingról szóló része, amelyet John Blakey tartott az olimpiai tapasztalatok coachingban való hasznosításáról. 

A CHN-en mindig értékeltem, hogy a hasznos ismeretanyag mellett lehetőséget ad a kapcsolatépítésre is: legnagyobb örömömre már a szünetben elkezdtünk arról beszélgetni, hogy érdemes lenne egy közös programot összeállítanunk. Az elhatározást azután tett követte, nyáron sokat dolgoztunk a tematikán, hogy a szerteágazó lehetőségeket, történeteket egy közös vezetői coaching keretbe illeszthessük. Mivel Attila évekkel ezelőtt profi tréner lett vezetői munkája mellett, nagyon hitelesen képes átadni a tudást arról, hogy a sport tanításai miként alkalmazhatóak a hatékony és eredményes vezetés érdekében.

Arra törekedtünk, hogy olyan hátteret, ismeretanyagot és tanulási környezetet biztosítsunk, ahol a sportolói, vagy lovas előtapasztalatokkal nem rendelkezők is közelebbről megtanulják, mi teheti kitartóvá, célratörővé és eredményessé a gazdasági életben dolgozó vezetőket.

Tehát a résztvevők azonnal alkalmazható vezetői megoldásokhoz jutnak, ami a sportban - és a vezetői működésben - csak évtizedek tapasztalataiból szűrődik le. Mindezt pedig két rövid nap alatt elérhetővé tettük!

Lovas coaching Mizsér Attila öttusa olimpiai bajnokkal

Programajánló novemberre:

Vezetői hatékonyság - természetes módon címmel tartunk Mizsér Attila öttusa olimpiai bajnokkal közösen kétnapos lovas coachingot 2014 november 17.-18.-án, Szépalmán.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Jelentkezés és bővebb információ a Gondolat-Galopp hírlevél októberi számában.

Ha még nem iratkozott fel ingyenes hírlevelemre, megteheti itt: Gondolat-Galopp Feliratkozás

Önismereti "tanévünk"

Hiszem, hogy életünk nem egy körkörös mókuskerék, hanem egy spirális fejlődés. Ebből a közelítésből nézve az ősz nemcsak a gyerekeknek jelent tanévkezdést, hanem felnőttként is elgondolkoztat: milyen új ismeretre van szükségem, miben kellene továbbfejlődnöm?

A fenti kérdés megválaszolásában segíthet az önismereti coaching: rávilágít, mi az, ami nem egészen működik jól a környezetemben? Milyen szemléletmódom okozhatja ezt? Hol vagyok én ebben a történetben? Mit tanít ez a szituáció nekem? A helyzet gyakran valamilyen ellentmondást hordoz: jó lenne elmozdulni valamilyen irányba, DE ugyanakkor egy másik tényezőt is figyelembe venni. E konfliktus feloldásához nyújt a coaching a nézőpontváltást a megoldás megtalálásához és az ehhez szükséges készségek, képességek, ismeretek beazonosításához.

Lovas coachingban modellezhetjük a helyzetfelismerést, a döntési lehetőségeket és persze nem vezethetjük egyszerre két irányba a lovat…

A gyakorlatban próbálhatjuk ki, milyen is az, ha a belső hangunkra hallgatunk. Közben pedig megfigyelhetjük a lovak válaszait.

Mit láthatunk a náluk? Ami jól működik, azt szívesen ismétlik, a konfliktusokból igyekeznek minél előbb, minél kisebb ráfordítással kikerülni úgy, hogy egy nyugodt, határozott társukat követik.

Eközben pedig maguk is gyorsan tanulnak, hiszen egy következő „tanévben” már lehet, hogy ők lesznek azok, akik biztonságot nyújtva továbbképzik a fiatalabb generációt – és időnként nemcsak a négylábúakat…

A (fel)vezetés tanulságai

Nyáron, a szabadságok időszakában több lovas eseményt rendeztek. Így pl. Bábolnán az ISG (a Shagya-arab lófajta nemzetközi szervezete) Európa Championátusát. Bár ezen nem coachként, hanem küllembíróként vettem részt, ilyenkor sem tudtam letenni a „coach-kobakot”: amikor éppen szünetet tartottam, akkor a lovak mellett a felvezetőket, az ő testbeszédüket, a lóval való összhangjukat is figyeltem.

Már az elővezetés szóban is benne foglaltatik, hogy jó esetben ki kit vezet. Ahol működött az összhang és a ló az idegen, hangos környezetben is megbízott a felvezetőjében, ott nem is adódott probléma. A gondok ott kezdődtek, amikor a felvezető nem figyelt a ló jelzéseire, a ló pedig hiába jelezte a maga módján, hogy nem érti, tulajdonképpen mit is várnak el éppen tőle.

A meg nem értés azonnal visszafogja a teljesítményt (nemcsak a lovaknál..!). A bíró pedig csak azt tudja pontozni, amit éppen lát. Ha a felvezető visszafogja a lovat, aki emiatt tisztátalan lábsorrendben lép, akkor a ló mozgás pontszáma elmarad attól az értéktől, amit egyébként szabadon mutatna: nem tudja megcsillogtatni a benne rejlő tehetséget. - Hasonlóképpen, mint ahogy a munkahelyi félreértések is kimutatható teljesítmény csökkenést okoznak. -

Amikor viszont adott volt az összhang, megjelent a kiegyensúlyozottság is, mint pl. a lenti képen. Nagyszerű volt ilyen pillanatokat látni!

(Fotók: A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok -www.babolnamenes.hu – Facebook oldaláról).

A leggyakoribb felsővezetői problémák és megoldásuk várható hatásai

Ez a nyári hőség kiválóan alkalmas arra, hogy az árnyékban üldögélve néhány tanulmány eredményén elgondolkozzunk. Itt van pl. ez:

A London Business School vezetőképzési programjához készült az a felmérés, aminek az eredményeit ebben a frappáns infografikában foglalták össze. Közvetlenül letölthető a London Business School honlapjáról, ezen a linken:http://bit.ly/QXPLM4

Jól szemlélteti a felsővezetői feladatkörbe való átmenet sajátosságait, kiemeli a kulcsfontosságú felsővezetői készségeket és felsorolja  a vezérigazgatók 10 leggyakoribb hibáját. Utóbbiakból sokat tanulhatunk, akár lovakkal is. Hogy hogyan? Vegyük sorra egyenként! (A lovas kiegészítéseimet dőlt betűvel jelöltem.)

1. A visszacsatolás hiánya megfosztja az embereket teljesítményük javításának lehetőségétől.
A lovaktól a visszacsatolást garantáltan megkapjuk, őszinte és azonnali módon.
2. Nem jut idő a csapatra: ha a vezető szükség esetén nem elérhető, akkor a beosztottak nem kapnak útmutatást a célok eléréséhez.
Ha lóval dolgozunk, nemcsak fizikálisan kell jelen lennünk, de szellemileg is: arra kell figyelnünk, amit éppen csinálunk és gyorsan kell döntéseket hoznunk.
3. Túl semleges szemlélet: ha nincs meg az egyensúly az apró részletek ismerete (mikromenedzsment) és a döntő fontosságú felsővezetői információk között, akkor kockázatos a siker.
Lovas szemináriumon az apró részleteket a ló jelzéseire való odafigyelés jeleníti meg, míg a felsővezetői célokat az éppen kitűzött feladataink, a teljesítendő „pálya“. Így tehát a „nagy ívekre” és a finom jelzésekre egyszerre kell figyelnünk.
4. Túlságosan barátságos viselkedés: vannak, akik engednek a csábításnak és kihasználják a baráti munkahelyi viszonyokat.
A ló is kihasználja, ha túlzott kedveskedéssel, manipulációval próbálnánk az együttműködését elérni. Éppen ezért mondunk le a jutalomfalatokról a közös munka során.
5.  A célok kitűzésének elmulasztása: a munkatársak nem lehetnek produktívak, ill. nem tudják rangsorolni a feladatokat, ha fogalmuk sincs arról, hogy mi végett dolgoznak.
A célorientációs gyakorlat pontosan arra szolgál, hogy tudatosan tűzzük ki és tartsuk végig szem előtt a céljainkat, valamint hogy az elvégzendő feladatot úgy kommunikáljuk a ló felé, hogy azt ő is megértse.
6.  A motiváció félreértelmezése: nem a pénzjutalom az egyetlen motiváció, amit a csapat vár.
…. és lónál sem a jutalomfalat a motiváció, hiszen ennivalót a zöld gyepen ő is talál magának.. Hogy akkor mi mással motiválhatjuk? Nos, ez a lovas coaching programok egyik helyszíni tanulsága…
7.  Elsietett toborzás: kapkodva felvenni a nem megfelelő személyt általában az értékes idő és az erőforrások elpocsékolását jelenti.
Ehhez hasonló a lókiválasztás: van, hogy az egyikkel könnyebb a feladat, míg a másikkal tovább tart megértetni, mit is szeretnénk tőle. Ki-ki azt a tanítást kapja, ahogyan választott.
8.  A példamutatás hiánya: ha a vezető nem jár elöl jó példával, nem várhatja el a beosztottaitól, hogy pozitívan változtassanak a viselkedésükön.
A lovak a közös munkában az embert akkor fogadják el vezetőjüknek, ha az illető a viselkedésével kiváltotta az elfogadásukat és a tiszteletüket. Ehhez következetesség, határozottság és vezetői figyelem szükséges.
9.  A delegálás elmulasztása: a feladatok delegálásának kudarca azt jelenti, hogy a vezetőnek nem lesz ideje az összképre fókuszálni.
A lóval közösen végrehajtandó gyakorlatoknál egyszerűen nem veheti át az ember a ló feladatait, vagyis kénytelen a delegálásra és gyakorolhatja a „betanítást” is.
10.  A vezetői szerep félreértelmezése: a felsővezetői szerep a korábbiakhoz képest igen eltérő készségeket kíván. Itt minden a vezetésről és irányításról szól.
… ahogyan a lovas coaching is pontosan ugyanazokról a vezetői tulajdonságokról és készségekről szól, amelyek emberek vezetéséhez is szükségesek!

Milyen üzleti hatás várható, ha ezeket a témákat a helyén kezeljük? A felmérés szerint: 

87 %-os valószínűséggel nő a csapat teljesítménye, 

67 %-ban nő a hatékonyság, 

60%-ban javul a belső kapcsolati elégedettség, 

47%-ban nagyobb hangsúlyt kap a folyamatos fejlődés, 

40%-ban javul a külső ügyfél elégedettség, 

33%-ban csökkennek a költségek, 

27%-ban nő a vállalkozó kedv és 

20%-ban nő az árbevétel.

Eddig a tanulmány. Azt hiszem, ezekért az eredményekért már érdemes lehet vezetői képességeink fejlesztésével foglalkozni!

A vezetők szerepe a fluktuáció csökkentésében - 3. rész

 „Odavezetheted a lovat a vízhez, de nem kényszerítheted, hogy igyon” (indián közmondás) – néhány szó a motivációról

Ahhoz, hogy a lovat együttműködésre késztessük, fel kell fedezzük, mi érdekli, magunkra kell tudnunk vonni a figyelmét és a gyakorlatok alatt az a cél, hogy ezt az állapotot fenn is tudjuk tartani. Mivel a ló a névjegykártyánkat nem, csak a testbeszédünket olvassa, ez a feladat jó megfigyelő képességet, találékonyságot és a pillanathoz való alkalmazkodást kíván. Ezeket a tulajdonságokat azután az emberek körében is kamatoztathatjuk: észrevehetjük, mennyiben és mely területeken esnek egybe a munkatársak személyes céljai a vállalatival, majd ennek tudatában optimalizálhatjuk a feladatok kiosztását.

A munkabéren és a pénzbeli juttatásokon kívül milyen más, egyéb módszerekkel motiválják jelenleg a munkatársakat? Ismerik-e azokat a tényezőket, amelyek a Kollégák számára fontosak lehetnek és melyek ezek?

-          „Hat lóval sem lehet elvontatni” – elköteleződés

A lovas gyakorlatok közül az egyik legszebb a csatlakozás, amikor a ló önszántából követi az embert, azaz megélhető a szó szerinti elköteleződés. Ennek az élménynek a munkahelyi környezetre történő átfordításához nem kell mást tenni, csak megnézni, hogy érhetjük el mindezt a lónál: ha elismerést, tiszteletet és bizalmat váltunk ki belőle, magától értetődőnek veszi, hogy a közelünkben maradjon. A négylábú társ-coach pontosan vissza fogja jelezni, mikor értük el ezt a működésmódot. Azután már csak rajtunk áll, hogy az emberek között is emlékezzünk rá és hasznosítsuk a tanultakat.

Az elkötelezett munkatársak is elismeréssel beszélnek munkafeladataikról, azok változatosságáról, tisztában vannak a lehetőségeikkel, így hosszú távon gondolkodnak a cégnél maradásról. Tisztelik egymást, megbíznak egymásban. Ha ezt a helyzetet elérjük, akkor nem kell tartanunk a fluktuációtól, hiszen egy másik versenyképes ajánlat megítélésekor az emberek több más, számukra kiemelkedően fontos tényezőt is figyelembe vesznek. Ilyen lehet például a vezetőik hitelessége, őszintesége, a munkahelyi légkör, az előmeneteli, vagy továbbképzési lehetőségek, vagy az önálló mozgástér a munkavégzésben.

Milyen értékekben fejeződik ki Önöknél a munkatársak vállalat iránti elkötelezettsége? Mennyire nehéz megtartani a jó szakembereket és mit tesznek ezért?

Ha ezeket a tényezőket sikerül beazonosítani és a tetteket valóra váltani, az eredmények sem maradnak el.

A bejegyzés előző két része itt található: 2. rész, 1. rész.

Hogyan segítenek a lovak életünk egyensúlyának kialakításában?

Egy lehetséges válasz a Coachszemle nyári számában, az Irányok rovatban, a 21. oldalon található:

Innen töltheti le a Magyar Coachszemle Egyensúly című számát.

A lovas coachingról a Magyar Coach Egyesületben

Örömmel és köszönettel tettem eleget a Magyar Coach Egyesület meghívásának a május 29.-i szakmai előadással. Ebben részletesebben is bemutattam, hogyan bontakozhat ki az ember és állat közötti együttműködésből coaching: milyen kompetenciákra számíthat a coach a négylábú segítőtársaitól, valamint hogyan zajlik a kommunikáció egy ilyen helyzetben. Emlékeztetőül ld. a Prezit. Jó zoomolást! :)

A vezetők szerepe a fluktuáció csökkentésében - 2. rész

- Információ „első kézből” (angolul ez a mondás is lóhoz köthető, hiszen szó szerint így hangzik: „egyenesen a ló szájától kiindulva”- straight from the horses’s mouth). Ha a lovat a földről vezetjük, akkor nemcsak szó szerinti értelemben van a szár másik vége a ló fején lévő kötőfékhez rögzítve, de átvitt értelemben is közvetlenül a viselkedés forrásával, a fejjel van dolgunk: úgy kell közöljük a ló felé az elvárásainkat, hogy eközben viselkedésünkkel, testbeszédünkkel meggyőzhessük arról, neki is kedvező lesz, ha együttműködik velünk. Ezáltal élőben gyakorolhatjuk az egyértelmű, világos, manipuláció- és erőszakmentes kommunikációt. Ha mindez sikerül, akkor a vezetés könnyed és hatékony lesz, a segítségek akadálytalanul áramlanak ló és vezetője között éppúgy, ahogyan optimális esetben cégen belül is mindenki meggyőződéssel teszi a feladatát.

Mennyire látja gördülékenynek a vállalaton belüli információ-áramlást? Milyen kihatása lehet a cég helyzetére annak, ha a munkatársak nem ismerik pontosan az elvárásokat és nem ezek szerint végzik napi feladataikat?

- „Jó lóra tenni” – avagy a döntéshelyzetek: ha lóval dolgozunk, folyamatosan és gyorsan kell döntéseket hoznunk. Például ha egy akadály elkerülésekor bizonytalankodunk, hogy melyik irányt is válasszuk, az egyértelmű felhívás a ló számára, hogy ő maga oldja meg a feladatot a saját belátása szerint. Ha mi nem döntünk, akkor ő fog. A dologban az jelenti az igazi szépséget és kihívást, hogy a ló reakcióideje sokkal jobb az emberénél, így valóban gyorsan kell gondolkodnunk, időnként akár az érzéseinkre hagyatkozva, teljes agyféltekés „üzemmódban”. Ebből az akció-reakció-döntéshozatal sorozatból végül egy szellemi sakkjátékhoz hasonló együttműködés, döntéssorozat születik, ami sok tanulsággal és sikerélménnyel szolgál. A bekezdés alcímére utalva pedig mindebből a ló személyiségét sem hagyhatjuk ki: úgyanúgy, mint az embereknél, azt is bele kell kalkulálnunk a döntéshozatalba, milyen a másik fél vérmérséklete, temperamentuma, aznapi hangulata.

Milyen módszereket használnak vezetőik döntési képességének támogatására, gyakorlására? Mennyire fontos az Önök cége esetében a döntések gyors meghozatala?

- „A lónak négy lába van, mégis megbotlik”: odafigyelés, felelősségvállalás, egymás erősségeire való építkezés

Senki sem képes abszolút hibátlanul dolgozni. Éppen ezért fontos, hogy ismerjük egymás erősségeit és ezekre alapozva együtt hozzuk ki egymásból a legjobb teljesítményt. Lovas coachingban – mint bármely más coaching folyamatban – nincs ítélkezés, ezért hibázni sem lehet. A coaching keretek adják meg azt a nyugodt légkört, ami az alapja lehet a bizalomra és egymásért való felelősségvállalásra épülő gyakorlatoknak. Az új működésmód, a kollégákkal együtt átélt sikerélmény hatása a későbbiekben is megmarad és az irodai munkában is érezhető lesz.

Mennyire érzi jelen az Önök vállalati kultúrájában az egymásért való felelősségvállalást? Milyen potenciált jelenthet az egymás erősségeire való építkezés?

(Folyt. köv.)

A vezetők szerepe a fluktuáció csökkentésében - lovas coaching nézőpontból - 1. rész

Sok cég helyzetét nehezíti meg, ha a meghatározó jelentőségű posztokon gyorsan forognak a kollégák. A fluktuáció, - bár általában nem szívesen beszélnek róla, - gyakran nagyobb a kelleténél. Ez többnyire a nagyvárosokban szembetűnő, de vidéken is észrevehető tendencia.

A jelenség okait leginkább azzal a közismert megállapítással írhatjuk le, miszerint az emberek általában vállalatokhoz csatlakoznak, viszont vezetőknek mondanak fel.

A vezetés módja, stílusa, a vezető értő figyelme, vagy ennek hiánya tehát messzemenő hatást fejthet ki a vállalat működésére, hiszen egy tapasztalt munkatárs távozása egyfelől többletköltségeket okoz az utánpótlás felkutatásában és a betanításban, másfelől a cég számára elvész az a tudás és tapasztalat, ami a gyakorlott kolléga „fejében volt”.

Mit tehetünk, hogyan javíthatunk a helyzeten?

Ha a fenti megállapításból indulunk ki, miszerint a munkatársak többnyire a főnökük miatt hagyják el a céget, akkor logikus következtetésként adódik a vezetőkre, viselkedésükre, képességeik fejlesztéseire való behatóbb odafigyelés. Utóbbi terén azonban a vezetők nem igazán bővelkednek őszinte visszajelzésekben, hiszen ezt csak kevés beosztott vállalja fel (akkor is leginkább a kilépés bejelentésekor). Van azonban valaki, aki kifejezetten hathatós vezetői képességeket vár el az embertől, akivel a gyakorlatban is megmérettethetjük magunkat és garantáltan egyenes, nyílt válaszra számíthatunk tőle. Ő már hatezer éve társunk a történelmi utunkon, segítette az embert az előrejutásban a kerék és a kocsi feltalálásától egészen a coaching szerepkörig: a LÓ.

A munkahelyet váltók általában a nem megfelelő vállalati kommunikációra, vezetőik döntési nehézségeire, a rossz munkahelyi légkörre panaszkodnak, míg a munkáltatók az elköteleződés és a dolgozói motiváció hiányában látják a problémát. 

Az alábbiakban vegyük sorra ezeket a tényezőket és nézzük meg, hogyan segíthet ebben négylábú coach-társunk? Az egyes pontok zárásaként néhány önreflexióra irányuló kérdést is talál ahhoz, hogy ez a rövid kis írás az Ön munkaszervezete számára is rögtön hasznosítható legyen. 

(Folyt. köv.)

Az egész életen át tartó tanulásról - a lovas coach szemszögéből

A Gondolat-Galopp e havi számában már említettem, hogy idén februárban Firenzében vettem részt egy, az EU Grundtvig támogatási programjából finanszírozott felnőttképzési tréningen, melynek témája az egész életen át tartó tanulás volt. Ebben a bejegyzésben részletesebben is beszámolok a kurzusról.

Mit tanítanak a négylábú pszichoLÓgusok?

Évkezdetkor szó volt a vágyak és a megvalósítás között húzódó akadályokról. Ebben a hónapban nézzük meg, hogyan tudnánk ezt a vizesárkot hathatósan áthidalni?

Azaz, mit tanítanak nekünk a célmegvalósításról a négylábú pszichoLÓgusok, amit érdemes lehet humán környezetben is használni?

Talán ismerős Henry Ford mondása: “If you always do what you’ve always done, you’ll always get what you’ve always got”, vagyis: ha mindig ugyanazt teszed mint eddig, akkor az elért eredményed is ugyanaz lesz, mint eddig. Ha lovakkal dolgozunk és valamit nem sikerül elérnünk náluk, azonnal ráébredünk ennek a mondásnak az igazság tartalmára. Egyszerűen rákényszerülünk arra, hogy kérésünket máshogyan továbbítsuk feléjük. Ez új gondolkodásmódot nyit, megtanuljuk, hogy a „kudarcban” csak egy lehetséges próbálkozást lássunk a sok közül, ami útbaigazít: megmutatja, hogy más irányban kell keresgélnünk és rá is vezet arra, hogyan tegyük.

Ebben látom a coaching lényegét is: támogatást nyújtani a változtatással járó hiedelmek beazonosításában és átértékelésében, hogy közelebb vigyen az eredmények megvalósításához.

Ahhoz azonban, hogy a ló együttműködjön velünk, először el kell fogadtatnunk magunkat vele: észre kell vennünk a személyiségét, kapcsolatba kell lépnünk vele: el kell nyernünk a tiszteletét és a bizalmát. Ha ezeket az alapokat kifelejtjük, nem várhatjuk el tőle, hogy kövessen, (mint ahogy emberek esetében sem…).

Az összhang előfeltétele a megértés, a nyílt, tiszta és egyértelmű kommunikáció. Mit szeretnék? Mikor? és Hogyan? Ha mást mond a parancsszó és mást a testbeszéd, ill. a belső szándék, a ló ezt megérzi és az utóbbi szerint fog cselekedni. Ezáltal megtanít a kongruens viselkedésre, a hiteles vezetésre.

Tehát a lovakkal való gyakorláskor sem kell mást tennünk, mint Ford mondását alkalmazva új módon cselekednünk és máris számíthatunk az eredményre!

Vágyak és a megvalósítás

Januárban aktuális lehet ez a közmondás:

„az Életben a Remény hatosfogattal száguld,

a Vágyak négyesfogattal vágtatnak,

az Elvárások kettesfogattal ügetnek,

míg a Megvalósítás kocsiját csak egy magányos szegény gebe húzza.”

Hogy ez NE így legyen, érdemes lehet az alábbi kérdéseken elgondolkodni:

- Hogyan fektethetnénk legalább akkora energiát a dolgok végigvitelébe, mint az eltervezésükbe?

- Milyen irányba vágtatnak a vágyak?

- Mekkora szerepet tulajdonítunk az elvárásainknak?

- Hogyan azonosíthatjuk be a megvalósítás kocsiját visszatartó felesleges terheket és mi módon szabadulhatunk meg tőlük?

- Egyszersmind mivel erősíthetnénk fel a fáradt gebét ereje teljében lévő tüzes lóvá?

Kívánom, hogy ezekre a kérdésekre mindenki megtalálja a saját válaszait, amelyek hozzásegítik a 2014-es céljai gyors és sikeres megvalósításához!