Ez a nyári hőség kiválóan
alkalmas arra, hogy az árnyékban üldögélve néhány tanulmány eredményén
elgondolkozzunk. Itt van pl. ez:
A London
Business School vezetőképzési
programjához készült az a felmérés, aminek az eredményeit ebben a frappáns
infografikában foglalták össze. Közvetlenül letölthető a London Business School
honlapjáról, ezen a linken:http://bit.ly/QXPLM4
Jól szemlélteti a felsővezetői
feladatkörbe való átmenet sajátosságait, kiemeli a
kulcsfontosságú felsővezetői készségeket és felsorolja a vezérigazgatók
10 leggyakoribb hibáját. Utóbbiakból sokat tanulhatunk, akár
lovakkal is. Hogy
hogyan? Vegyük sorra egyenként! (A lovas kiegészítéseimet dőlt betűvel jelöltem.)
1. A
visszacsatolás hiánya megfosztja
az embereket teljesítményük javításának lehetőségétől.
A lovaktól a
visszacsatolást garantáltan megkapjuk, őszinte és azonnali módon.
2. Nem jut idő a
csapatra: ha a
vezető szükség esetén nem elérhető, akkor a beosztottak nem kapnak útmutatást a
célok eléréséhez.
Ha lóval dolgozunk,
nemcsak fizikálisan kell jelen lennünk, de szellemileg is: arra kell
figyelnünk, amit éppen csinálunk és gyorsan kell döntéseket hoznunk.
3. Túl semleges
szemlélet: ha
nincs meg az egyensúly az apró részletek ismerete (mikromenedzsment) és a döntő
fontosságú felsővezetői információk között, akkor kockázatos a siker.
Lovas szemináriumon az
apró részleteket a ló jelzéseire való odafigyelés jeleníti meg, míg a felsővezetői
célokat az éppen kitűzött feladataink, a teljesítendő „pálya“. Így tehát a
„nagy ívekre” és a finom jelzésekre egyszerre kell figyelnünk.
4. Túlságosan
barátságos viselkedés: vannak,
akik engednek a csábításnak és kihasználják a baráti munkahelyi viszonyokat.
A ló is kihasználja, ha
túlzott kedveskedéssel, manipulációval próbálnánk az együttműködését elérni.
Éppen ezért mondunk le a jutalomfalatokról a közös munka során.
5. A célok
kitűzésének elmulasztása: a
munkatársak nem lehetnek produktívak, ill. nem tudják rangsorolni a
feladatokat, ha fogalmuk sincs arról, hogy mi végett dolgoznak.
A célorientációs gyakorlat
pontosan arra szolgál, hogy tudatosan tűzzük ki és tartsuk végig szem előtt a
céljainkat, valamint hogy az elvégzendő feladatot úgy kommunikáljuk a ló felé,
hogy azt ő is megértse.
6. A
motiváció félreértelmezése: nem
a pénzjutalom az egyetlen motiváció, amit a csapat vár.
…. és lónál sem a
jutalomfalat a motiváció, hiszen ennivalót a zöld gyepen ő is talál magának..
Hogy akkor mi mással motiválhatjuk? Nos, ez a lovas coaching programok egyik
helyszíni tanulsága…
7. Elsietett
toborzás: kapkodva
felvenni a nem megfelelő személyt általában az értékes idő és az erőforrások
elpocsékolását jelenti.
Ehhez hasonló a
lókiválasztás: van, hogy az egyikkel könnyebb a feladat, míg a másikkal tovább
tart megértetni, mit is szeretnénk tőle. Ki-ki azt a tanítást kapja, ahogyan
választott.
8. A
példamutatás hiánya: ha
a vezető nem jár elöl jó példával, nem várhatja el a beosztottaitól, hogy
pozitívan változtassanak a viselkedésükön.
A lovak a közös munkában
az embert akkor fogadják el vezetőjüknek, ha az illető a viselkedésével
kiváltotta az elfogadásukat és a tiszteletüket. Ehhez következetesség,
határozottság és vezetői figyelem szükséges.
9. A delegálás
elmulasztása: a
feladatok delegálásának kudarca azt jelenti, hogy a vezetőnek nem lesz ideje az
összképre fókuszálni.
A lóval közösen
végrehajtandó gyakorlatoknál egyszerűen nem veheti át az ember a ló feladatait,
vagyis kénytelen a delegálásra és gyakorolhatja a „betanítást” is.
10. A
vezetői szerep félreértelmezése: a felsővezetői szerep a
korábbiakhoz képest igen eltérő készségeket kíván. Itt minden a vezetésről
és irányításról szól.
… ahogyan a lovas coaching
is pontosan ugyanazokról a
vezetői tulajdonságokról és készségekről szól, amelyek emberek vezetéséhez is
szükségesek!
Milyen
üzleti hatás várható, ha ezeket a témákat a helyén kezeljük? A
felmérés szerint:
87 %-os valószínűséggel nő a csapat teljesítménye,
67
%-ban nő a hatékonyság,
60%-ban javul a belső kapcsolati
elégedettség,
47%-ban nagyobb hangsúlyt kap a folyamatos
fejlődés,
40%-ban javul a külső ügyfél elégedettség,
33%-ban
csökkennek a költségek,
27%-ban nő a vállalkozó kedv és
20%-ban nő az
árbevétel.
Eddig a tanulmány. Azt hiszem, ezekért az
eredményekért már érdemes lehet vezetői képességeink
fejlesztésével foglalkozni!