Bár a MALÉV lassan már 6 éve megszűnt, coaching helyzetekben gyakran jut eszembe a reklámjuk: „szárnyakat adunk vágyainak”.
Coachként is tulajdonképpen ugyanezt tesszük, csak átvitt értelemben: támogatást nyújtunk az Ügyfeleink vágyainak megvalósításához. Ugyanakkor a coaching értelmezésnél maradva célszerűbb a vágyak helyére a célokat behelyettesíteni, hiszen a vágyakozás az áhított dolgot folyamatosan kitolja a jövőbe, míg a cél viszont a jövő bizonyos pontján egyértelműen elérendő dolgot jelent.
Biztosan Önnek is adódott már olyan helyzete az életében, amikor egy célját barátjának elmesélve azt a választ hallotta, hogy „ó, ezt én is annyira szeretném meglépni, de nincs meg hozzá a bátorságom”. Ez jellemzően a „nagy döntések” esetén szokott előfordulni, mint amilyen egy költözés, állásváltoztatás, vagy egy több évtizedes alkalmazotti viszonyból való kilépés önálló vállalkozás indítására. Utóbbiban pedig ilyen lehet az új piacokra lépés, vagy egy új tevékenység elindítása.
Tehát mi is az, amihez a bátorság kell?
Aki olvasott már célkitűző könyvet, vagy dolgozott már coach-csal, annak biztosan ismerősek az okosan megválasztott, SMART célok. Itt az angol betűszó (specific, measurable, attractive, relevant, time-framed), a célok konkrét, mérhető, vonzó, a témához tartozó és időhöz kötött jellegére utal. Bár a rövidítés „R” betűjét szokták reálisnak is fordítani, de a már eleve valószerű célokban nincs meg az a felpezsdítő izgalom, ami lendületet adna ahhoz, hogy belevágjunk. Tehát a tényleg „nagy dolgok” megvalósításának elengedhetetlen feltétele a bátorság, ez adja a motivációt, a bizonyításvágyat, ami azután elindít a sikerélmények irányába vezető úton.
De hol húzódik a bátorság, merészség, és a vakmerőség közötti határ?
Itt jut szembe a régi vicc a vak lovat áruló lókupecről, aki a szegény páráról ezt a jellemzést adja a ló iránt érdeklődőnek: „nem vak ez a ló, csak vakmerő, – azért megy neki mindennek!” Tehát: hogyan lehetünk bátrak úgy, hogy közben ne menjünk fejjel a falnak? Ez a kérdés már coaching témát kínál, azaz az egyéni válaszok felfejtését várja el. Hiszen mindenkinek mások az erőforrásai, az értékei, a készségei, így, ami az egyik embernek ésszerű alapokról hozott merész döntés, az másvalakinek könnyelmű vakmerőség lehet.
Lovas hasonlattal élve nem mindegy, hogy a kezdő lovast egy nyugodt lóra ültetjük (támogatás mellett bátor, merész cél), vagy egy fiatal, alig belovagolt csikóra (vakmerőség, edzői kompetencia hiánya és felelőtlenség). Az életünkben is sokszor kell beazonosítanunk az egészséges merészség és az elhamarkodott vakmerőség közti határvonalat, ebben segíthet a coaching. Amikor pedig már az erősségeink és a készségeink ismeretében meghoztuk a döntést, akkor nincs más hátra, mint a megvalósítás, mint ahogy a lovaglásban mondjuk: dobd át a szívedet, majd ugrass utána!
Ha el szeretne mélyedni a bátor, merész célok témakörében, ajánlom John Blakey és Ian Day Challenging Coaching című könyvét, amelyet a nyáron fordítottam le magyarra és a Z-PRESS Kiadónál ünnepek előtt fog megjelenni Kihívás-fókuszú coaching alcímmel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.