A Gondolat-Galopp e havi számában már említettem, hogy idén februárban Firenzében vettem részt egy, az EU Grundtvig támogatási programjából finanszírozott felnőttképzési tréningen, melynek témája az egész életen át tartó tanulás volt. Ebben a bejegyzésben részletesebben is beszámolok a kurzusról.
Vezetői képességfejlesztés - lovas coaching: megoldások a Lovaktól, Emberek vezetéséhez
2014. március 4., kedd
2014. február 27., csütörtök
Mit tanítanak a négylábú pszichoLÓgusok?
Évkezdetkor szó volt a vágyak
és a megvalósítás között húzódó akadályokról. Ebben a hónapban nézzük meg,
hogyan tudnánk ezt a vizesárkot hathatósan áthidalni?
Azaz, mit tanítanak nekünk a célmegvalósításról a négylábú
pszichoLÓgusok, amit érdemes lehet humán környezetben is használni?
Talán ismerős Henry Ford
mondása: “If you always do what you’ve always
done, you’ll always get what you’ve always got”, vagyis: ha mindig ugyanazt
teszed mint eddig, akkor az elért eredményed is ugyanaz lesz, mint eddig. Ha lovakkal dolgozunk és valamit nem
sikerül elérnünk náluk, azonnal ráébredünk ennek a mondásnak az igazság
tartalmára. Egyszerűen rákényszerülünk arra, hogy kérésünket máshogyan továbbítsuk feléjük. Ez új gondolkodásmódot nyit, megtanuljuk, hogy a „kudarcban”
csak egy lehetséges próbálkozást lássunk a sok közül, ami útbaigazít:
megmutatja, hogy más irányban kell keresgélnünk és rá is vezet arra, hogyan
tegyük.
Ebben látom a coaching
lényegét is: támogatást nyújtani a változtatással járó hiedelmek beazonosításában és
átértékelésében, hogy közelebb vigyen az eredmények megvalósításához.
Ahhoz azonban, hogy a ló
együttműködjön velünk, először el
kell fogadtatnunk magunkat vele:
észre kell vennünk a személyiségét,
kapcsolatba kell lépnünk vele: el kell nyernünk a tiszteletét és a bizalmát. Ha ezeket az
alapokat kifelejtjük, nem várhatjuk el tőle, hogy kövessen, (mint ahogy emberek
esetében sem…).
Az összhang előfeltétele a megértés, a nyílt, tiszta és
egyértelmű kommunikáció. Mit szeretnék? Mikor? és Hogyan? Ha mást mond a
parancsszó és mást a testbeszéd, ill. a belső szándék, a ló ezt megérzi és az
utóbbi szerint fog cselekedni. Ezáltal megtanít a kongruens viselkedésre, a
hiteles vezetésre.
Tehát a lovakkal való
gyakorláskor sem kell mást tennünk, mint Ford mondását alkalmazva új módon
cselekednünk és máris számíthatunk az eredményre!
2014. január 19., vasárnap
Vágyak és a megvalósítás
Januárban aktuális lehet ez a közmondás:
„az Életben a Remény hatosfogattal száguld,
a Vágyak négyesfogattal vágtatnak,
az Elvárások kettesfogattal ügetnek,
míg a Megvalósítás kocsiját csak egy magányos szegény gebe húzza.”
Hogy ez NE így legyen, érdemes lehet az alábbi kérdéseken elgondolkodni:
- Hogyan fektethetnénk legalább akkora energiát a dolgok végigvitelébe, mint az eltervezésükbe?
- Milyen irányba vágtatnak a vágyak?
- Mekkora szerepet tulajdonítunk az elvárásainknak?
- Hogyan azonosíthatjuk be a megvalósítás kocsiját visszatartó felesleges terheket és mi módon szabadulhatunk meg tőlük?
- Egyszersmind mivel erősíthetnénk fel a fáradt gebét ereje teljében lévő tüzes lóvá?
Kívánom, hogy ezekre a kérdésekre mindenki megtalálja a saját válaszait, amelyek hozzásegítik a 2014-es céljai gyors és sikeres megvalósításához!
- Milyen irányba vágtatnak a vágyak?
- Mekkora szerepet tulajdonítunk az elvárásainknak?
- Hogyan azonosíthatjuk be a megvalósítás kocsiját visszatartó felesleges terheket és mi módon szabadulhatunk meg tőlük?
- Egyszersmind mivel erősíthetnénk fel a fáradt gebét ereje teljében lévő tüzes lóvá?
Kívánom, hogy ezekre a kérdésekre mindenki megtalálja a saját válaszait, amelyek hozzásegítik a 2014-es céljai gyors és sikeres megvalósításához!
2013. december 29., vasárnap
Évzárás - évkezdet
Közeledik az év vége; a mezőgazdaságban ez a nyugalom, a felkészülés, a behúzódás időszaka. Ha az ember a természet közelében él, egyszerűen nem függetlenítheti magát az évszakok ritmusától, ilyenkor megtanul alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez: téliesíti az istállót, betakarja a vízcsapot, közelebb rakat néhány nagybálát az istállóhoz. Ugyanakkor ez a téli behúzódás sok tekintetben hasznos is lehet: kinn már nincs annyi tennivaló, ezért több idő jut az odabenti dolgokra. Utóbbi alatt pedig nemcsak a négy fal közötti területet értem, hanem a „két fülünk köztit” is: magunkban odabenn. Ilyenkor lehet számvetést tartani, mit értünk el az Óévben és milyen terveket dédelgetünk az Új Évre? De hogyan segíthetnek ebben a lovak?
Fotó: Tobias Foest
Például úgy, hogy ha már letisztáztuk magunkban az új céljainkat, lemodellezhetjük a kivitelezést egy célorientációs gyakorlattal. Amíg a lóval dolgozunk, gondolatban lekövethetjük a megvalósítási fázisokat. Beazonosíthatjuk a nehezebbnek ígérkező pontokat, ránézhetünk más nézőpontból a feladatokhoz való viszonyulásunkra, utána pedig pontosíthatjuk az elképzelésünket. Ezáltal az évek nem pusztán csak elmúlnak felettünk, hanem megtanulhatjuk tervezetten, aktívan alakítani, hogy mit hozzon a jövő. Azután, év közben már „egyszerűen csak tenni” kell az eredményért.
Lépésről, lépésre, ahogyan a ló is halad…
2013. november 28., csütörtök
A tíz leggyakoribb hiba a lovaspályán és a munkahelyen
Az év végi értékelések közeledtével nézzük meg, miben tudnánk a szervezetünkön belül javítani: ilyen általános terület lehet pl. a vezetési stílus, vagy a vállalaton belüli kommunikáció. Lovas megközelítésből kigyűjtöttem a megértést gátló leggyakoribb hibákat. Talán nem is véletlen, hogy némelyik lovas szólás időközben már közmondássá vált..
Fotó: Tobias Foest
1. „A lovak közé dobta a gyeplőt”: ez a fogathajtásból átvett mondás azt jelenti: tulajdonképpen nincs semmiféle iránymutatás. A munkahelyen akkor áll elő hasonló helyzet, amikor a vezető mindent ráhagy a csapatára, akik így teljesen magukra vannak utalva. Tulajdonképpeni vezetésről ilyenkor éppúgy nem beszélhetünk, mint a kiszámíthatatlanul robogó kocsinál sem. Előbb-utóbb „fel kell venni a szárakat”, de az sem mindegy, hogy ezt mi módon tesszük:
2. „Túl szorosra fogja a szárakat”: a kemény kézben tartás, kíméletlen ellenőrzés megöli a lelkesedést és a kreativitást, ilyenkor csak kényszerből adódó együttműködésre számíthatunk, előrevivő, nyílt gondolkodásra, önálló megoldáskeresésre semmiképp.
3.„Nehogy elszaladjon vele a ló”: jó, ha tisztázzuk a kereteket: ki kit vezet? Ki kitől kapja a teendőket? Adódhat olyan helyzet is az életben, amikor a kollégák szinte észrevétlenül „visszadelegálják” a feladatot a vezetőjüknek.
4. „Nem ilyen lovat akartam” –első közelítésben úgy tűnik, másvalakire lenne szükség. Viszont gyakran megesik, hogy a másik fél szemszögéből nézve érthetetlen a kapott üzenet, vagy hiányzik a támogatás a feladat végrehajtásához. Ilyenkor elgondolkodhatunk azon, vajon törekedtünk-e egyáltalán arra, hogy alaposabban megismerjük és megértsük a másik embert és a neki megfelelő feladattal bíztuk-e meg?
5. „Vajon miért nem csinálja?” – Amikor a lovas nem érti, hogy a ló miért nem hajtja végre a kért mozgást, ez ahhoz a helyzethez hasonlítható, mint amikor az emberek elbeszélnek egymás mellett. Kérdés: vajon mire gondolt a másik? Próbáljunk meg egy pillanatra az ő nézőpontjába helyezkedni!
6. Ha „nem veszi át a segítséget” – (nem azt csinálja, amit elvárunk tőle): Lehetséges, hogy a testbeszédünkkel nem ugyanazt tudatjuk, mint amit szeretnénk? Jól időzítettük a feladat kiadást? Visszakérdeztünk, hogy megértették-e?
7. Csatlakozás- a lovaknál azt jelenti: „csak azután követlek, ha meggyőztél a viselkedéseddel!” Ez az a csodálatos pillanat, amikor a ló önszántából felajánlja az embernek az együttműködését. - Lehetséges olvasata embereknél: miért is kövesselek? Miért lesz ez jó nekem? Avagy: ha kommunikáljuk a fontos döntési pontokat, számíthatunk arra, hogy javul a motiváció.
8. „Zab hajtja a lovat, nem ostor” – Mint a közmondásból is kihallható, a pozitív visszajelzésnek, a jutalmazásnak nagyobb a hatása, mint a negatívnak. Ezért tehát ne az „ostorral” próbálkozzunk!
9. Félfelvétel – a ló figyelmének felkeltése: lovaglásban mielőtt új feladatot kérünk a lótól, ezzel a segítséggel jelezzük, hogy ideje felkészülnie, valami új dolog következik. Ugyanilyen fontos a vezetésben is időt fordítani a szabályok közös ki/átdolgozására, így egyértelműek lesznek az elvárások. Emellett még a bevonódás és az elkötelezettség javulására is számíthatunk.
10. „A ló is ember”: odafigyelés az EGYÉNRE – a lábak számától függetlenül – hiszen mindenkit befolyásolnak az érzelmei. A másik fél hangulatának felismerése, megértése, az ennek megfelelő kommunikáció már az EQ (érzelmi intelligencia) gyakorlását feltételezi. Tehát ez utóbbi terén is jó tanítást kaphatunk a lovaktól!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
