MegÉLem, tehát megÉRTem...

„Mondd el és elfelejtem,

mutasd meg és megjegyzem,

engedd, hogy csináljam és megértem”

(Konfucius)

A tanulás hatékonyságát igen találóan foglalta össze az ókori kínai bölcs, akinek a fenti idézetet tulajdonítják:  hiszen mindannyian szembesültünk már azzal, hogy a pusztán csak hallott ismereteket viszonylag gyorsan elfelejtjük. Ha az újdonságot meg is figyelhetjük, már javul az arány, azonban a legjobb eredményeket a saját élményből szerzett tanulással, a  - "learning by doing" - útján  kapjuk.

A vezetéselméletről, vezetési módszerekről sok kiváló könyvet írtak. Ezek nagyon hasznosak, ugyanakkor egy további lépésre is szüksége van annak, aki valóban „dolgozni szeretne a témán”: át kell ültetnie az olvasottakat a valóságba. Ez viszont már gyakran a dolog nehezebbik része.

Mi a vezetés előfeltétele?

Minden vállalkozásban a bizalom az a forgótőke,
amely nélkül
semmilyen hasznos munka nem jöhet létre.”

(Albert Schweitzer)

A ló társas lény, számára alapvető a fajtársaival való kapcsolat. A természetben hamar kialakul a csoporton belüli hierarchia, amit egyénileg bár időnként próbára tesznek, de betartanak.

Milyen szempontok szerint választanak vezetőt a lovak? A válasz egyszerű: a túlélésükhöz szükséges létfontosságú igényeik alapján: fontos, hogy vezetőjük ismerje az etető- és itatóhelyeket, olyan utakat válasszon, ahol a csapat elkerülheti a veszélyforrásokat, ugyanakkor ügyeljen az energia-tartalékaikra is – tehát feleslegesen ne késztesse őket erőfeszítésre és olyan iramot diktáljon, amit mindenki tartani tud.
A lovaknál tehát a vezetés elfogadáson, bizalmon alapul. A csapat csak addig követi a vezetőjét, amíg ez a bizalom fennáll.

Beszélgetés - Szavak nélkül

„Lovad, ha elereszted, megfogod.

Szavad, ha elereszted, meg nem fogod.”

(közmondás)

A lovat nem érdeklik hétköznapi szerepeink, a vállalati hierarchiában elfoglalt helyünk, ő a legbelsőbb énükkel keresi a kapcsolatot. Ezt a tulajdonságát (is) nagyszerűen kamatoztathatjuk a lovas coaching során, visszajelzéseire támaszkodva gyakorolhatjuk a tudatos odafigyelést mind mások, – legyen az akár ló, akár ember, – mind saját magunk önkéntelen jelzéseire.

Igény a figyelemre

„Ha csak magadra figyelsz, egyre több problémád lesz.
Ha inkább másokra, akkor egyre több feladatod.
Választhatsz, melyiket szeretnéd jobban.”
(buddhista bölcsesség)

A lóra a vele való foglalkozás közben folyamatosan oda kell figyelni, gondolataink nem kalandozhatnak el, mivel ezt azonnal megérzi. A fenti idézet szellemében akár azzal is folytathatnám, hogy ha lovaglás, vagy a ló vezetése közben magunkra figyelünk, akkor a ló – vérmérsékletétől függően – azonnal „tanítani” kezd bennünket: fiatal csikónál, ez bizony a szó szoros értelmében jelentheti azt, hogy problémánk adódik, pl. neveletlenséget csinál, ellenszegül. Az idősebb, nyugodtabb egyedek pedig általában az energia-minimumra törekvés elve szerint vagy megállnak, vagy lerövidítik mozgásukat. A ló ugyanis csakis addig ajánlja fel az együttműködését, amíg érzi a ráirányuló figyelmet.

Akadályok, mint lehetőségek

"Mi a különbség egy akadály 
és egy lehetőség között? 

Csupán a nézőpontunk. 
Minden lehetőség rejt magában akadályokat,
 és minden akadály  lehetőségeket."
 J. Sidlow Baxter

Sok ember számára már a lóval való együttműködés puszta ténye is a komfort zónából való kilépést jelenti, hiszen lenyűgöző a méretük, erejük, gyorsaságuk, önállóságuk. „Ekkora állatot” szó szerint vezetni egyszerre jelenthet elképedést, lehetőséget, de egyben kihívást is. A kihívás pedig felfogható áthidalandó akadályként. Viszont pontosan az akadályok tanítanak meg bennünket arra, hogy a megoldás HOGYAN-jára koncentráljunk. Amikor gyerekkoromban ugratni tanultam és az edzőm észrevette, hogy többnyire a rudakat nézem, rám szólt: „ne az akadályt nézd, hanem azt a pontot, ahol a túloldalon földet akarsz érni”. 

A lovak azonnali és őszinte visszajelzést adnak

"Mit látsz, amikor lovad szemébe nézel?

 - Önmagadat."

Talia Soldevila Nightingale

A ló nagy, mély szeme önmagában is gyönyörű. Belenézve tényleg visszatükrözi a rá tekintő ember képét. Azonban a fenti idézet ennél sokkal kiterjesztettebb értelmet takar: nemcsak önmagunk fizikai képét láthatjuk meg a ló szemében, de a ló lénye az igazi, belső énünket is visszatükrözi, alkalmat adva önismeretünk fejlesztésére. 

Értő figyelem és nézőpontváltás

Avagy: a lovak más nézőpontból láttatják velünk a dolgokat.

“A probléma nem oldható meg azzal   a gondolkodásmóddal,

amely magát a problémát létrehozta."

Albert Einstein

    Einstein híres mondása nagyszerűen visszaadja a nézőpontváltás szükségességét. Amíg gondolkodásunk a probléma szintjére összpontosul, nem tudunk tőle elvonatkoztatni és ez megakadályoz bennünket a más síkon, más szempontból mutatkozó megoldási lehetőségek észrevételében. Ha lovakkal végzünk bármilyen gyakorlatot, óhatatlanul figyelembe kell vennünk számos külső és belső összefüggést, meg kell tanulnunk belehelyezkedni a ló látásmódjába ahhoz, hogy a kívánt eredményre jussunk. Ezáltal nagyszerűen gyakorolhatjuk velük a nézőpontváltást.

A kocsi(ng) lovas szemmel

 Egy minapi beszélgetésben újra előkerült a coaching szó eredetének témája. Mivel korábban már írtam erről az ICF Coach Klub lapjára, arra gondoltam, válaszként ezúttal megismétlem  saját blogomon is a korábbi bejegyzést: 

    Amióta több mint 20 éve lovas életformám miatt Budapestről vidékre költöztem, már megszoktam, hogy vidéken többet beszélgetnek az emberek, élénkebben érdeklődnek a másik dolgai iránt. Az ilyen rövid kis beszélgetésekben gyakran kérdezősködnek a lovaim hogyléte felől és tudakolják, mi is az a tevékenység, amit mostanában folytatok velük. Ha ilyenkor válaszul a „lovas coaching” elnevezést használom, vidéken ezt jellemzően azonnal „lovas kocsinak” hallják, hiszen „ennek van értelme”.

Bevallom, eleinte kicsit fárasztónak találtam annak ismételt taglalását, hogy mi is a különbség a vezetői képességfejlesztés és a sétakocsikázás között, (amit egyébként hátaslovakkal amúgy sem folytatok).

Azután, ahogy telt az idő és ez a téma újra és újra visszatért, eszembe jutott, hogy tulajdonképpen nem is áll olyan messze az elhallás a valóságtól. Ugyanis szakmai berkekben ismert, hogy a coach szó a magyar kocsi származéka és később került át más nyelvekbe, pl. die Kutsche, el coche, coach, stb. formában.

Kép: Bábolnai arab kanca négyesfogat a budapesti ügetőpályán 1937-ben, a fogatot  Pettkó-Szandtner Tibor ménesparancsnok hajtja. (forrás: Dr. Hecker Walter: A Bábolnai Arab Ménes, ISG Verlag, 1994)