Hogyan hasznosíthatók a vezetésben a sportolói tapasztalatok?

Mivel többen kérdezték, mi az előtörténete Mizsér Attilával közös programunknak, most ezt is megosztom:

Jómagam ahhoz a generációhoz tartozom, aki a '80-as, '90-es években szurkolóként drukkolt az olimpiai csapatnak. Emlékszem, ahogy egyetemi csoporttársaimmal végigizgultuk a szöuli olimpia és a margitszigeti világbajnokság közvetítéseit. Ilyenkor az élmények, nevek, arcok, eredmények természetesen mélyen bevésődnek az ember emlékezetébe.

Annál nagyobb volt tehát a meglepetésem, amikor több mint húsz év elteltével azon vettem észre magam, hogy egy programon személyesen összetalálkoztam Mizsér Attilával. Ez pedig nem volt más, mint a Coaching Határok Nélkül sorozat sport-coachingról szóló része, amelyet John Blakey tartott az olimpiai tapasztalatok coachingban való hasznosításáról. 

A CHN-en mindig értékeltem, hogy a hasznos ismeretanyag mellett lehetőséget ad a kapcsolatépítésre is: legnagyobb örömömre már a szünetben elkezdtünk arról beszélgetni, hogy érdemes lenne egy közös programot összeállítanunk. Az elhatározást azután tett követte, nyáron sokat dolgoztunk a tematikán, hogy a szerteágazó lehetőségeket, történeteket egy közös vezetői coaching keretbe illeszthessük. Mivel Attila évekkel ezelőtt profi tréner lett vezetői munkája mellett, nagyon hitelesen képes átadni a tudást arról, hogy a sport tanításai miként alkalmazhatóak a hatékony és eredményes vezetés érdekében.

Arra törekedtünk, hogy olyan hátteret, ismeretanyagot és tanulási környezetet biztosítsunk, ahol a sportolói, vagy lovas előtapasztalatokkal nem rendelkezők is közelebbről megtanulják, mi teheti kitartóvá, célratörővé és eredményessé a gazdasági életben dolgozó vezetőket.

Tehát a résztvevők azonnal alkalmazható vezetői megoldásokhoz jutnak, ami a sportban - és a vezetői működésben - csak évtizedek tapasztalataiból szűrődik le. Mindezt pedig két rövid nap alatt elérhetővé tettük!

A leggyakoribb felsővezetői problémák és megoldásuk várható hatásai

Ez a nyári hőség kiválóan alkalmas arra, hogy az árnyékban üldögélve néhány tanulmány eredményén elgondolkozzunk. Itt van pl. ez:

A London Business School vezetőképzési programjához készült az a felmérés, aminek az eredményeit ebben a frappáns infografikában foglalták össze. Közvetlenül letölthető a London Business School honlapjáról, ezen a linken:http://bit.ly/QXPLM4

Jól szemlélteti a felsővezetői feladatkörbe való átmenet sajátosságait, kiemeli a kulcsfontosságú felsővezetői készségeket és felsorolja  a vezérigazgatók 10 leggyakoribb hibáját. Utóbbiakból sokat tanulhatunk, akár lovakkal is. Hogy hogyan? Vegyük sorra egyenként! (A lovas kiegészítéseimet dőlt betűvel jelöltem.)

1. A visszacsatolás hiánya megfosztja az embereket teljesítményük javításának lehetőségétől.
A lovaktól a visszacsatolást garantáltan megkapjuk, őszinte és azonnali módon.
2. Nem jut idő a csapatra: ha a vezető szükség esetén nem elérhető, akkor a beosztottak nem kapnak útmutatást a célok eléréséhez.
Ha lóval dolgozunk, nemcsak fizikálisan kell jelen lennünk, de szellemileg is: arra kell figyelnünk, amit éppen csinálunk és gyorsan kell döntéseket hoznunk.
3. Túl semleges szemlélet: ha nincs meg az egyensúly az apró részletek ismerete (mikromenedzsment) és a döntő fontosságú felsővezetői információk között, akkor kockázatos a siker.
Lovas szemináriumon az apró részleteket a ló jelzéseire való odafigyelés jeleníti meg, míg a felsővezetői célokat az éppen kitűzött feladataink, a teljesítendő „pálya“. Így tehát a „nagy ívekre” és a finom jelzésekre egyszerre kell figyelnünk.
4. Túlságosan barátságos viselkedés: vannak, akik engednek a csábításnak és kihasználják a baráti munkahelyi viszonyokat.
A ló is kihasználja, ha túlzott kedveskedéssel, manipulációval próbálnánk az együttműködését elérni. Éppen ezért mondunk le a jutalomfalatokról a közös munka során.
5.  A célok kitűzésének elmulasztása: a munkatársak nem lehetnek produktívak, ill. nem tudják rangsorolni a feladatokat, ha fogalmuk sincs arról, hogy mi végett dolgoznak.
A célorientációs gyakorlat pontosan arra szolgál, hogy tudatosan tűzzük ki és tartsuk végig szem előtt a céljainkat, valamint hogy az elvégzendő feladatot úgy kommunikáljuk a ló felé, hogy azt ő is megértse.
6.  A motiváció félreértelmezése: nem a pénzjutalom az egyetlen motiváció, amit a csapat vár.
…. és lónál sem a jutalomfalat a motiváció, hiszen ennivalót a zöld gyepen ő is talál magának.. Hogy akkor mi mással motiválhatjuk? Nos, ez a lovas coaching programok egyik helyszíni tanulsága…
7.  Elsietett toborzás: kapkodva felvenni a nem megfelelő személyt általában az értékes idő és az erőforrások elpocsékolását jelenti.
Ehhez hasonló a lókiválasztás: van, hogy az egyikkel könnyebb a feladat, míg a másikkal tovább tart megértetni, mit is szeretnénk tőle. Ki-ki azt a tanítást kapja, ahogyan választott.
8.  A példamutatás hiánya: ha a vezető nem jár elöl jó példával, nem várhatja el a beosztottaitól, hogy pozitívan változtassanak a viselkedésükön.
A lovak a közös munkában az embert akkor fogadják el vezetőjüknek, ha az illető a viselkedésével kiváltotta az elfogadásukat és a tiszteletüket. Ehhez következetesség, határozottság és vezetői figyelem szükséges.
9.  A delegálás elmulasztása: a feladatok delegálásának kudarca azt jelenti, hogy a vezetőnek nem lesz ideje az összképre fókuszálni.
A lóval közösen végrehajtandó gyakorlatoknál egyszerűen nem veheti át az ember a ló feladatait, vagyis kénytelen a delegálásra és gyakorolhatja a „betanítást” is.
10.  A vezetői szerep félreértelmezése: a felsővezetői szerep a korábbiakhoz képest igen eltérő készségeket kíván. Itt minden a vezetésről és irányításról szól.
… ahogyan a lovas coaching is pontosan ugyanazokról a vezetői tulajdonságokról és készségekről szól, amelyek emberek vezetéséhez is szükségesek!

Milyen üzleti hatás várható, ha ezeket a témákat a helyén kezeljük? A felmérés szerint: 

87 %-os valószínűséggel nő a csapat teljesítménye, 

67 %-ban nő a hatékonyság, 

60%-ban javul a belső kapcsolati elégedettség, 

47%-ban nagyobb hangsúlyt kap a folyamatos fejlődés, 

40%-ban javul a külső ügyfél elégedettség, 

33%-ban csökkennek a költségek, 

27%-ban nő a vállalkozó kedv és 

20%-ban nő az árbevétel.

Eddig a tanulmány. Azt hiszem, ezekért az eredményekért már érdemes lehet vezetői képességeink fejlesztésével foglalkozni!