Önismereti "tanévünk"

Hiszem, hogy életünk nem egy körkörös mókuskerék, hanem egy spirális fejlődés. Ebből a közelítésből nézve az ősz nemcsak a gyerekeknek jelent tanévkezdést, hanem felnőttként is elgondolkoztat: milyen új ismeretre van szükségem, miben kellene továbbfejlődnöm?

A fenti kérdés megválaszolásában segíthet az önismereti coaching: rávilágít, mi az, ami nem egészen működik jól a környezetemben? Milyen szemléletmódom okozhatja ezt? Hol vagyok én ebben a történetben? Mit tanít ez a szituáció nekem? A helyzet gyakran valamilyen ellentmondást hordoz: jó lenne elmozdulni valamilyen irányba, DE ugyanakkor egy másik tényezőt is figyelembe venni. E konfliktus feloldásához nyújt a coaching a nézőpontváltást a megoldás megtalálásához és az ehhez szükséges készségek, képességek, ismeretek beazonosításához.

Lovas coachingban modellezhetjük a helyzetfelismerést, a döntési lehetőségeket és persze nem vezethetjük egyszerre két irányba a lovat…

A gyakorlatban próbálhatjuk ki, milyen is az, ha a belső hangunkra hallgatunk. Közben pedig megfigyelhetjük a lovak válaszait.

Mit láthatunk a náluk? Ami jól működik, azt szívesen ismétlik, a konfliktusokból igyekeznek minél előbb, minél kisebb ráfordítással kikerülni úgy, hogy egy nyugodt, határozott társukat követik.

Eközben pedig maguk is gyorsan tanulnak, hiszen egy következő „tanévben” már lehet, hogy ők lesznek azok, akik biztonságot nyújtva továbbképzik a fiatalabb generációt – és időnként nemcsak a négylábúakat…

A (fel)vezetés tanulságai

Nyáron, a szabadságok időszakában több lovas eseményt rendeztek. Így pl. Bábolnán az ISG (a Shagya-arab lófajta nemzetközi szervezete) Európa Championátusát. Bár ezen nem coachként, hanem küllembíróként vettem részt, ilyenkor sem tudtam letenni a „coach-kobakot”: amikor éppen szünetet tartottam, akkor a lovak mellett a felvezetőket, az ő testbeszédüket, a lóval való összhangjukat is figyeltem.

Már az elővezetés szóban is benne foglaltatik, hogy jó esetben ki kit vezet. Ahol működött az összhang és a ló az idegen, hangos környezetben is megbízott a felvezetőjében, ott nem is adódott probléma. A gondok ott kezdődtek, amikor a felvezető nem figyelt a ló jelzéseire, a ló pedig hiába jelezte a maga módján, hogy nem érti, tulajdonképpen mit is várnak el éppen tőle.

A meg nem értés azonnal visszafogja a teljesítményt (nemcsak a lovaknál..!). A bíró pedig csak azt tudja pontozni, amit éppen lát. Ha a felvezető visszafogja a lovat, aki emiatt tisztátalan lábsorrendben lép, akkor a ló mozgás pontszáma elmarad attól az értéktől, amit egyébként szabadon mutatna: nem tudja megcsillogtatni a benne rejlő tehetséget. - Hasonlóképpen, mint ahogy a munkahelyi félreértések is kimutatható teljesítmény csökkenést okoznak. -

Amikor viszont adott volt az összhang, megjelent a kiegyensúlyozottság is, mint pl. a lenti képen. Nagyszerű volt ilyen pillanatokat látni!

(Fotók: A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok -www.babolnamenes.hu – Facebook oldaláról).

A leggyakoribb felsővezetői problémák és megoldásuk várható hatásai

Ez a nyári hőség kiválóan alkalmas arra, hogy az árnyékban üldögélve néhány tanulmány eredményén elgondolkozzunk. Itt van pl. ez:

A London Business School vezetőképzési programjához készült az a felmérés, aminek az eredményeit ebben a frappáns infografikában foglalták össze. Közvetlenül letölthető a London Business School honlapjáról, ezen a linken:http://bit.ly/QXPLM4

Jól szemlélteti a felsővezetői feladatkörbe való átmenet sajátosságait, kiemeli a kulcsfontosságú felsővezetői készségeket és felsorolja  a vezérigazgatók 10 leggyakoribb hibáját. Utóbbiakból sokat tanulhatunk, akár lovakkal is. Hogy hogyan? Vegyük sorra egyenként! (A lovas kiegészítéseimet dőlt betűvel jelöltem.)

1. A visszacsatolás hiánya megfosztja az embereket teljesítményük javításának lehetőségétől.
A lovaktól a visszacsatolást garantáltan megkapjuk, őszinte és azonnali módon.
2. Nem jut idő a csapatra: ha a vezető szükség esetén nem elérhető, akkor a beosztottak nem kapnak útmutatást a célok eléréséhez.
Ha lóval dolgozunk, nemcsak fizikálisan kell jelen lennünk, de szellemileg is: arra kell figyelnünk, amit éppen csinálunk és gyorsan kell döntéseket hoznunk.
3. Túl semleges szemlélet: ha nincs meg az egyensúly az apró részletek ismerete (mikromenedzsment) és a döntő fontosságú felsővezetői információk között, akkor kockázatos a siker.
Lovas szemináriumon az apró részleteket a ló jelzéseire való odafigyelés jeleníti meg, míg a felsővezetői célokat az éppen kitűzött feladataink, a teljesítendő „pálya“. Így tehát a „nagy ívekre” és a finom jelzésekre egyszerre kell figyelnünk.
4. Túlságosan barátságos viselkedés: vannak, akik engednek a csábításnak és kihasználják a baráti munkahelyi viszonyokat.
A ló is kihasználja, ha túlzott kedveskedéssel, manipulációval próbálnánk az együttműködését elérni. Éppen ezért mondunk le a jutalomfalatokról a közös munka során.
5.  A célok kitűzésének elmulasztása: a munkatársak nem lehetnek produktívak, ill. nem tudják rangsorolni a feladatokat, ha fogalmuk sincs arról, hogy mi végett dolgoznak.
A célorientációs gyakorlat pontosan arra szolgál, hogy tudatosan tűzzük ki és tartsuk végig szem előtt a céljainkat, valamint hogy az elvégzendő feladatot úgy kommunikáljuk a ló felé, hogy azt ő is megértse.
6.  A motiváció félreértelmezése: nem a pénzjutalom az egyetlen motiváció, amit a csapat vár.
…. és lónál sem a jutalomfalat a motiváció, hiszen ennivalót a zöld gyepen ő is talál magának.. Hogy akkor mi mással motiválhatjuk? Nos, ez a lovas coaching programok egyik helyszíni tanulsága…
7.  Elsietett toborzás: kapkodva felvenni a nem megfelelő személyt általában az értékes idő és az erőforrások elpocsékolását jelenti.
Ehhez hasonló a lókiválasztás: van, hogy az egyikkel könnyebb a feladat, míg a másikkal tovább tart megértetni, mit is szeretnénk tőle. Ki-ki azt a tanítást kapja, ahogyan választott.
8.  A példamutatás hiánya: ha a vezető nem jár elöl jó példával, nem várhatja el a beosztottaitól, hogy pozitívan változtassanak a viselkedésükön.
A lovak a közös munkában az embert akkor fogadják el vezetőjüknek, ha az illető a viselkedésével kiváltotta az elfogadásukat és a tiszteletüket. Ehhez következetesség, határozottság és vezetői figyelem szükséges.
9.  A delegálás elmulasztása: a feladatok delegálásának kudarca azt jelenti, hogy a vezetőnek nem lesz ideje az összképre fókuszálni.
A lóval közösen végrehajtandó gyakorlatoknál egyszerűen nem veheti át az ember a ló feladatait, vagyis kénytelen a delegálásra és gyakorolhatja a „betanítást” is.
10.  A vezetői szerep félreértelmezése: a felsővezetői szerep a korábbiakhoz képest igen eltérő készségeket kíván. Itt minden a vezetésről és irányításról szól.
… ahogyan a lovas coaching is pontosan ugyanazokról a vezetői tulajdonságokról és készségekről szól, amelyek emberek vezetéséhez is szükségesek!

Milyen üzleti hatás várható, ha ezeket a témákat a helyén kezeljük? A felmérés szerint: 

87 %-os valószínűséggel nő a csapat teljesítménye, 

67 %-ban nő a hatékonyság, 

60%-ban javul a belső kapcsolati elégedettség, 

47%-ban nagyobb hangsúlyt kap a folyamatos fejlődés, 

40%-ban javul a külső ügyfél elégedettség, 

33%-ban csökkennek a költségek, 

27%-ban nő a vállalkozó kedv és 

20%-ban nő az árbevétel.

Eddig a tanulmány. Azt hiszem, ezekért az eredményekért már érdemes lehet vezetői képességeink fejlesztésével foglalkozni!

A vezetők szerepe a fluktuáció csökkentésében - 3. rész

 „Odavezetheted a lovat a vízhez, de nem kényszerítheted, hogy igyon” (indián közmondás) – néhány szó a motivációról

Ahhoz, hogy a lovat együttműködésre késztessük, fel kell fedezzük, mi érdekli, magunkra kell tudnunk vonni a figyelmét és a gyakorlatok alatt az a cél, hogy ezt az állapotot fenn is tudjuk tartani. Mivel a ló a névjegykártyánkat nem, csak a testbeszédünket olvassa, ez a feladat jó megfigyelő képességet, találékonyságot és a pillanathoz való alkalmazkodást kíván. Ezeket a tulajdonságokat azután az emberek körében is kamatoztathatjuk: észrevehetjük, mennyiben és mely területeken esnek egybe a munkatársak személyes céljai a vállalatival, majd ennek tudatában optimalizálhatjuk a feladatok kiosztását.

A munkabéren és a pénzbeli juttatásokon kívül milyen más, egyéb módszerekkel motiválják jelenleg a munkatársakat? Ismerik-e azokat a tényezőket, amelyek a Kollégák számára fontosak lehetnek és melyek ezek?

-          „Hat lóval sem lehet elvontatni” – elköteleződés

A lovas gyakorlatok közül az egyik legszebb a csatlakozás, amikor a ló önszántából követi az embert, azaz megélhető a szó szerinti elköteleződés. Ennek az élménynek a munkahelyi környezetre történő átfordításához nem kell mást tenni, csak megnézni, hogy érhetjük el mindezt a lónál: ha elismerést, tiszteletet és bizalmat váltunk ki belőle, magától értetődőnek veszi, hogy a közelünkben maradjon. A négylábú társ-coach pontosan vissza fogja jelezni, mikor értük el ezt a működésmódot. Azután már csak rajtunk áll, hogy az emberek között is emlékezzünk rá és hasznosítsuk a tanultakat.

Az elkötelezett munkatársak is elismeréssel beszélnek munkafeladataikról, azok változatosságáról, tisztában vannak a lehetőségeikkel, így hosszú távon gondolkodnak a cégnél maradásról. Tisztelik egymást, megbíznak egymásban. Ha ezt a helyzetet elérjük, akkor nem kell tartanunk a fluktuációtól, hiszen egy másik versenyképes ajánlat megítélésekor az emberek több más, számukra kiemelkedően fontos tényezőt is figyelembe vesznek. Ilyen lehet például a vezetőik hitelessége, őszintesége, a munkahelyi légkör, az előmeneteli, vagy továbbképzési lehetőségek, vagy az önálló mozgástér a munkavégzésben.

Milyen értékekben fejeződik ki Önöknél a munkatársak vállalat iránti elkötelezettsége? Mennyire nehéz megtartani a jó szakembereket és mit tesznek ezért?

Ha ezeket a tényezőket sikerül beazonosítani és a tetteket valóra váltani, az eredmények sem maradnak el.

A bejegyzés előző két része itt található: 2. rész, 1. rész.

Hogyan segítenek a lovak életünk egyensúlyának kialakításában?

Egy lehetséges válasz a Coachszemle nyári számában, az Irányok rovatban, a 21. oldalon található:

Innen töltheti le a Magyar Coachszemle Egyensúly című számát.