Hogyan hasznosíthatók a vezetésben a sportolói tapasztalatok?

Mivel többen kérdezték, mi az előtörténete Mizsér Attilával közös programunknak, most ezt is megosztom:

Jómagam ahhoz a generációhoz tartozom, aki a '80-as, '90-es években szurkolóként drukkolt az olimpiai csapatnak. Emlékszem, ahogy egyetemi csoporttársaimmal végigizgultuk a szöuli olimpia és a margitszigeti világbajnokság közvetítéseit. Ilyenkor az élmények, nevek, arcok, eredmények természetesen mélyen bevésődnek az ember emlékezetébe.

Annál nagyobb volt tehát a meglepetésem, amikor több mint húsz év elteltével azon vettem észre magam, hogy egy programon személyesen összetalálkoztam Mizsér Attilával. Ez pedig nem volt más, mint a Coaching Határok Nélkül sorozat sport-coachingról szóló része, amelyet John Blakey tartott az olimpiai tapasztalatok coachingban való hasznosításáról. 

A CHN-en mindig értékeltem, hogy a hasznos ismeretanyag mellett lehetőséget ad a kapcsolatépítésre is: legnagyobb örömömre már a szünetben elkezdtünk arról beszélgetni, hogy érdemes lenne egy közös programot összeállítanunk. Az elhatározást azután tett követte, nyáron sokat dolgoztunk a tematikán, hogy a szerteágazó lehetőségeket, történeteket egy közös vezetői coaching keretbe illeszthessük. Mivel Attila évekkel ezelőtt profi tréner lett vezetői munkája mellett, nagyon hitelesen képes átadni a tudást arról, hogy a sport tanításai miként alkalmazhatóak a hatékony és eredményes vezetés érdekében.

Arra törekedtünk, hogy olyan hátteret, ismeretanyagot és tanulási környezetet biztosítsunk, ahol a sportolói, vagy lovas előtapasztalatokkal nem rendelkezők is közelebbről megtanulják, mi teheti kitartóvá, célratörővé és eredményessé a gazdasági életben dolgozó vezetőket.

Tehát a résztvevők azonnal alkalmazható vezetői megoldásokhoz jutnak, ami a sportban - és a vezetői működésben - csak évtizedek tapasztalataiból szűrődik le. Mindezt pedig két rövid nap alatt elérhetővé tettük!

Lovas coaching Mizsér Attila öttusa olimpiai bajnokkal

Programajánló novemberre:

Vezetői hatékonyság - természetes módon címmel tartunk Mizsér Attila öttusa olimpiai bajnokkal közösen kétnapos lovas coachingot 2014 november 17.-18.-án, Szépalmán.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Jelentkezés és bővebb információ a Gondolat-Galopp hírlevél októberi számában.

Ha még nem iratkozott fel ingyenes hírlevelemre, megteheti itt: Gondolat-Galopp Feliratkozás

Önismereti "tanévünk"

Hiszem, hogy életünk nem egy körkörös mókuskerék, hanem egy spirális fejlődés. Ebből a közelítésből nézve az ősz nemcsak a gyerekeknek jelent tanévkezdést, hanem felnőttként is elgondolkoztat: milyen új ismeretre van szükségem, miben kellene továbbfejlődnöm?

A fenti kérdés megválaszolásában segíthet az önismereti coaching: rávilágít, mi az, ami nem egészen működik jól a környezetemben? Milyen szemléletmódom okozhatja ezt? Hol vagyok én ebben a történetben? Mit tanít ez a szituáció nekem? A helyzet gyakran valamilyen ellentmondást hordoz: jó lenne elmozdulni valamilyen irányba, DE ugyanakkor egy másik tényezőt is figyelembe venni. E konfliktus feloldásához nyújt a coaching a nézőpontváltást a megoldás megtalálásához és az ehhez szükséges készségek, képességek, ismeretek beazonosításához.

Lovas coachingban modellezhetjük a helyzetfelismerést, a döntési lehetőségeket és persze nem vezethetjük egyszerre két irányba a lovat…

A gyakorlatban próbálhatjuk ki, milyen is az, ha a belső hangunkra hallgatunk. Közben pedig megfigyelhetjük a lovak válaszait.

Mit láthatunk a náluk? Ami jól működik, azt szívesen ismétlik, a konfliktusokból igyekeznek minél előbb, minél kisebb ráfordítással kikerülni úgy, hogy egy nyugodt, határozott társukat követik.

Eközben pedig maguk is gyorsan tanulnak, hiszen egy következő „tanévben” már lehet, hogy ők lesznek azok, akik biztonságot nyújtva továbbképzik a fiatalabb generációt – és időnként nemcsak a négylábúakat…

A (fel)vezetés tanulságai

Nyáron, a szabadságok időszakában több lovas eseményt rendeztek. Így pl. Bábolnán az ISG (a Shagya-arab lófajta nemzetközi szervezete) Európa Championátusát. Bár ezen nem coachként, hanem küllembíróként vettem részt, ilyenkor sem tudtam letenni a „coach-kobakot”: amikor éppen szünetet tartottam, akkor a lovak mellett a felvezetőket, az ő testbeszédüket, a lóval való összhangjukat is figyeltem.

Már az elővezetés szóban is benne foglaltatik, hogy jó esetben ki kit vezet. Ahol működött az összhang és a ló az idegen, hangos környezetben is megbízott a felvezetőjében, ott nem is adódott probléma. A gondok ott kezdődtek, amikor a felvezető nem figyelt a ló jelzéseire, a ló pedig hiába jelezte a maga módján, hogy nem érti, tulajdonképpen mit is várnak el éppen tőle.

A meg nem értés azonnal visszafogja a teljesítményt (nemcsak a lovaknál..!). A bíró pedig csak azt tudja pontozni, amit éppen lát. Ha a felvezető visszafogja a lovat, aki emiatt tisztátalan lábsorrendben lép, akkor a ló mozgás pontszáma elmarad attól az értéktől, amit egyébként szabadon mutatna: nem tudja megcsillogtatni a benne rejlő tehetséget. - Hasonlóképpen, mint ahogy a munkahelyi félreértések is kimutatható teljesítmény csökkenést okoznak. -

Amikor viszont adott volt az összhang, megjelent a kiegyensúlyozottság is, mint pl. a lenti képen. Nagyszerű volt ilyen pillanatokat látni!

(Fotók: A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok -www.babolnamenes.hu – Facebook oldaláról).

A leggyakoribb felsővezetői problémák és megoldásuk várható hatásai

Ez a nyári hőség kiválóan alkalmas arra, hogy az árnyékban üldögélve néhány tanulmány eredményén elgondolkozzunk. Itt van pl. ez:

A London Business School vezetőképzési programjához készült az a felmérés, aminek az eredményeit ebben a frappáns infografikában foglalták össze. Közvetlenül letölthető a London Business School honlapjáról, ezen a linken:http://bit.ly/QXPLM4

Jól szemlélteti a felsővezetői feladatkörbe való átmenet sajátosságait, kiemeli a kulcsfontosságú felsővezetői készségeket és felsorolja  a vezérigazgatók 10 leggyakoribb hibáját. Utóbbiakból sokat tanulhatunk, akár lovakkal is. Hogy hogyan? Vegyük sorra egyenként! (A lovas kiegészítéseimet dőlt betűvel jelöltem.)

1. A visszacsatolás hiánya megfosztja az embereket teljesítményük javításának lehetőségétől.
A lovaktól a visszacsatolást garantáltan megkapjuk, őszinte és azonnali módon.
2. Nem jut idő a csapatra: ha a vezető szükség esetén nem elérhető, akkor a beosztottak nem kapnak útmutatást a célok eléréséhez.
Ha lóval dolgozunk, nemcsak fizikálisan kell jelen lennünk, de szellemileg is: arra kell figyelnünk, amit éppen csinálunk és gyorsan kell döntéseket hoznunk.
3. Túl semleges szemlélet: ha nincs meg az egyensúly az apró részletek ismerete (mikromenedzsment) és a döntő fontosságú felsővezetői információk között, akkor kockázatos a siker.
Lovas szemináriumon az apró részleteket a ló jelzéseire való odafigyelés jeleníti meg, míg a felsővezetői célokat az éppen kitűzött feladataink, a teljesítendő „pálya“. Így tehát a „nagy ívekre” és a finom jelzésekre egyszerre kell figyelnünk.
4. Túlságosan barátságos viselkedés: vannak, akik engednek a csábításnak és kihasználják a baráti munkahelyi viszonyokat.
A ló is kihasználja, ha túlzott kedveskedéssel, manipulációval próbálnánk az együttműködését elérni. Éppen ezért mondunk le a jutalomfalatokról a közös munka során.
5.  A célok kitűzésének elmulasztása: a munkatársak nem lehetnek produktívak, ill. nem tudják rangsorolni a feladatokat, ha fogalmuk sincs arról, hogy mi végett dolgoznak.
A célorientációs gyakorlat pontosan arra szolgál, hogy tudatosan tűzzük ki és tartsuk végig szem előtt a céljainkat, valamint hogy az elvégzendő feladatot úgy kommunikáljuk a ló felé, hogy azt ő is megértse.
6.  A motiváció félreértelmezése: nem a pénzjutalom az egyetlen motiváció, amit a csapat vár.
…. és lónál sem a jutalomfalat a motiváció, hiszen ennivalót a zöld gyepen ő is talál magának.. Hogy akkor mi mással motiválhatjuk? Nos, ez a lovas coaching programok egyik helyszíni tanulsága…
7.  Elsietett toborzás: kapkodva felvenni a nem megfelelő személyt általában az értékes idő és az erőforrások elpocsékolását jelenti.
Ehhez hasonló a lókiválasztás: van, hogy az egyikkel könnyebb a feladat, míg a másikkal tovább tart megértetni, mit is szeretnénk tőle. Ki-ki azt a tanítást kapja, ahogyan választott.
8.  A példamutatás hiánya: ha a vezető nem jár elöl jó példával, nem várhatja el a beosztottaitól, hogy pozitívan változtassanak a viselkedésükön.
A lovak a közös munkában az embert akkor fogadják el vezetőjüknek, ha az illető a viselkedésével kiváltotta az elfogadásukat és a tiszteletüket. Ehhez következetesség, határozottság és vezetői figyelem szükséges.
9.  A delegálás elmulasztása: a feladatok delegálásának kudarca azt jelenti, hogy a vezetőnek nem lesz ideje az összképre fókuszálni.
A lóval közösen végrehajtandó gyakorlatoknál egyszerűen nem veheti át az ember a ló feladatait, vagyis kénytelen a delegálásra és gyakorolhatja a „betanítást” is.
10.  A vezetői szerep félreértelmezése: a felsővezetői szerep a korábbiakhoz képest igen eltérő készségeket kíván. Itt minden a vezetésről és irányításról szól.
… ahogyan a lovas coaching is pontosan ugyanazokról a vezetői tulajdonságokról és készségekről szól, amelyek emberek vezetéséhez is szükségesek!

Milyen üzleti hatás várható, ha ezeket a témákat a helyén kezeljük? A felmérés szerint: 

87 %-os valószínűséggel nő a csapat teljesítménye, 

67 %-ban nő a hatékonyság, 

60%-ban javul a belső kapcsolati elégedettség, 

47%-ban nagyobb hangsúlyt kap a folyamatos fejlődés, 

40%-ban javul a külső ügyfél elégedettség, 

33%-ban csökkennek a költségek, 

27%-ban nő a vállalkozó kedv és 

20%-ban nő az árbevétel.

Eddig a tanulmány. Azt hiszem, ezekért az eredményekért már érdemes lehet vezetői képességeink fejlesztésével foglalkozni!